[English below]
A PER – egyetemistáknak szóló interaktív foglalkozás sorozat
A Magyar Természetvédők Szövetsége a 2023/2024-es tanév második felében országszerte megkezdte egyetemistáknak szóló „A PER” címmel interaktív, klímaperekkel kapcsolatos foglalkozás sorozatát. A programban 7 intézmény vett részt, ahol összesen 9 foglalkozást tartottunk 132 egyetemista számára.
A program két részből állt – egy előadásból és egy szituációs játékból. A foglalkozások során az aktív részvételt interaktív tanulási módszerekkel segítettük elő. A résztvevők környezetpolitikával kapcsolatos tudását és tudatosságát a nemzetközi és hazai klímapolitikai célok ismertetésén keresztül növeltük kitérve arra, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, ha a döntéshozók által alkotott stratégiák és szabályozások nem valósulnak meg és veszélyeztetik a tiszta és egészséges környezethez való jogainkat. Ezt követően szemléletes példákon keresztül éghajlatvédelemmel kapcsolatos peres ügyeket vizsgáltunk meg, mint lehetséges cselekvési módokat, amellyel ösztönözhetjük a döntéshozókat valós megoldások kidolgozására és végrehajtására. A résztvevők ezeken a példákon keresztül egy összetettebb képet és megértést kaptak az éghajlatvédelemmel kapcsolatos peres eljárásokról.
A foglalkozás második felében egy klímapert modelleztünk, ami illeszkedik a magyar jogi eljárásokhoz. A téma középpontjában a klímaválsággal szembeni elkötelezesség hiánya állt. A résztvevők különböző szereplők bőrébe bújva, mint például a fiatalok, a környezetvédők, a döntéshozók, vállalatok ismertették és képviselték állásponjatikat. A szituációs játék a résztvevő fiatalokat a kritikai gondolkodásra és a helyi problémák feltérképezésére, megismerésére ösztönözte, valamint az azokkal szemben való fellépésre és aktív szerepvállalás lehetőségeire.
English:
In the second half of the 2023/2024 academic year, Firends of the Earth Hungary started a series of interactive climate-related activities for university students across the country called “The PER”. The programme involved 7 institutions, where a total of 9 sessions were held for 132 students.
The programme consisted of two parts – a lecture and a situation game. During the sessions, active participation was facilitated through interactive learning methods. We increased participants’ knowledge and awareness of environmental policy through the presentation of international and national climate policy objectives, and the tools available to us if the strategies and regulations of policy-makers are not implemented and threaten our rights to a clean and healthy environment. Then we explored climate litigation through illustrative examples as possible courses of action to encourage decision-makers to develop and implement real solutions. Through these examples, participants gained a more complex picture and understanding of climate litigation.
In the second half of the session, we modelled a climate litigation case that was adapted to Hungarian legal procedures. The focus was on the lack of commitment to the climate crisis. The participants presented and represented their positions in the role of different actors, such as youth, environmentalists, policy-makers, companies. The situation game encouraged the young people involved to think critically and to identify and learn about local problems, as well as ways to take action and play an active role.
We concluded the session with a reflection, summarising the main arguments made earlier and discussing the direction in which domestic environmental policy should develop in order to mitigate the consequences of climate change.